A szinkronkorcsolyzs trtnete
A szinkronkorcsolyzs, ahogy ma ismerjk, az ISU (International Skating Union) ltal elismert legfiatalabb sportg, de hossz trtnete van. A csoportos korcsolyzs az ISU mr 1909-tl szmon tartotta, br akkor mg csak ngyes csoportrl volt sz. A modern szinkronkorcsolyzs kezdete 1954-re datlhat, amikor Dr. Richard Porter a michigani Ann Arborban korcsolyzkat hozott ssze egy csapat ltrehozsnak szndkval. Ez a ma legrgebbi mltra visszatekint csapat, a nevk ma Rockettes. A csapatkorcsolyzs rdekben a 70-es vek elejre Kanada hatrain tlra is eljuttatta ezt a sportgat. A korcsolyzs e formjnak npszersge drmaian ntt. Az els, kifejezetten csapatkorcsolyzsnak rendezett versenyt 1976-ban Ann Arborban tartottk. Egy hasonlan korai verseny vendgltja pedig a kanadai London Ontario vrosa volt. A 80-as vek elejn a szinkronkorcsolyzs Japnban s Ausztrliban, az vtized kzepn pedig Skandinviban fejldtt szmotteven.
- 1983-ban Kanada lett az els ISU tagorszg, amelyik orszgos szinkronkorcsolya bajnoksgot rendezett, t kvette az USA 1984-ben.
- 1987-ben Japn s Ausztrlia lettek az els nem szak-amerikai orszgok, amelyek sajt orszgukon kvl neveztek be szinkronkorcsolya versenyekre.
- 1989-ben a svd Molndalban rendeztk az els nemzetkzi szinkronkorcsolya versenyt 7 ISU tagorszg rszvtelvel.
- 1991-ben az ISU kinevezett egy bizottsgot a szinkronkorcsolyzs szmra. A bizottsgot a szablyok fejlesztsvel s alaktsval bztk meg, amelyek kztt a sportot irnytani szndkoztk.
- 1992-ben a Szablyzatot megfogalmaztk s az ISU kongresszuson jvhagytk.
- 1993-ban kineveztk az els nemzetkzi szinkronkorcsolya dntbrkat s brkat.
- 1994-ben megvlasztottk az n. technikai bizottsgot is.
- 1996-ban tartottk az els szinkronkorcsolya vilgkupt Bostonban 13 ISU tagorszgbl 17 csapat rszvtelvel. (Ezt kveten az esemnyt 1997-ben Turkuban, Finnorszgban, 1998-ban Bordeauxban, Franciaorszgban s 1999-ben Gteborgban, Svdorszgban tartottk.)
- 2000-ben rendeztk az els szinkronkorcsolya vilgbajnoksgot Minneapolisban, Minnesotban, a 2001-es Helsinkiben, Finnorszgban volt, a 2002-es Rouanban, Franciaorszgban, a 2003-mas Ottawban, Kanadban s a 2004-es Zgrbban, Horvtorszgban volt. 2005-s Gteborgban, Svdorszgban volt. 2006-os Prgban lesz.
|