Tudod-e mi a bánat?
Várni valakit, aki nem jön többé.
Elmenni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni a szívedet örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni.
Csalódni. Csalódott szívvel, de mindig remélni.
Megalázva írni egy könyörgõ levelet.
Szívdobogva várni: s nem jön rá felelet.
Hangokat idézni, mik lelkedbe hullnak.
Rózsákat õrizni, mik úgyis elhervadnak.
Hideg búcsúzáskor egy csókot koldulni.
Mással látni meg õt, s utána fordulni,
Kacagni, kacagni hamis lemondással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni. Õ sose tudja meg mi a bánat.
Van, aki könnyen eléri azt, akit szeret.
Van, aki sír, szenved, míg övé lehet.
Van, aki hamar tud feledni, van, aki meghal,
Mert nagyon tud szeretni!

„Ne sírj, ha az élet fáj, ha a bánat a szívedbe váj.
Ne sírj, ha érnek csalódások, ha szerte foszlik minden álmod!
Szép szemed hiába könnyes. Sírni lehet, de nem érdemes!”

Ne gondolkozz. Ha gondolkoztál, ne mondd el. Ha elmondtad, ne írd le.
Ha leírtad, ne írd alá. Ha aláírtad, ne lepődj meg.

Kerüld a másnaposságot – maradj részeg!

Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik.
Hulló könnyed is szivárvánnyá válik.
De ahogy az évek tovaszállnak,
Úgy gyûlnek szívedben a gondok és árnyak.
Rövid az élet, mégis sok a könnye,
Ha te mosolyogsz, a másét is töröld le!
Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások.
Úgy lesz ellenséged, úgy lesz barátod.
És akit párodul melléd rendel az ég,
Becsüld meg erõsen, s szorítsd meg kezét!
És ha minden álmod valósággá válik,
Ezt akkor se feledd: Légy jó mindhalálig!

"Ne feledd, ha valaki felbosszant, az arcodon 42 izom rándul össze. De csupán négy izom kell ahhoz, hogy kinyújtsd a kezed, és pofán vágd vele az ilyen seggfejeket."