Egyes elm�letek szerint l�tezik egy "has�regi agy", mely felel�s lehet bizonyos �lettani folyamatok�rt. Tal�n ez lehet a magyar�zata a sz�mtalan esetben le�rt, j�rk�l� halottakr�l sz�l� mendemond�knak. Meglep� m�don az elm�lettel maguk az orvosok hozakodtak el�, melyet a halmozott idegsz�vetekkel magyar�ztak.

Tarantino egyik filmj�nek h�sn�je rettent�en k�v�ncsi volt arra, vajon egy emberi fej akkor is k�pes-e a besz�dre, ha lev�gj�k? K�v�ncsis�ga eg�szen a tettekig hajszolta a film szerepl�j�t. A rendez� szerint ez nem m�s, mint kreat�v fant�zia. �m val�j�ban mi is t�rt�nik? Val�ban teljesen igaz az a meg�llap�t�s, hogy az emberi test �letk�ptelenn� v�lik agy n�lk�l �s az agyhal�l bek�vetkezte ut�n a test is elpusztul? Azt is tudjuk, hogy a lefejezett csirk�k egy ideig m�g mozognak. Ezt a t�nyt pedig m�r nem lehet reflexszer� mozg�sokkal megmagyar�zni. Tal�n a csirke feje nem olyan t�k�letes, mint az ember�. M�gis megt�rt�nhetnek-e hasonl� dolgok az emberekkel? - �rja a para-normal.

B�rmelyik orvos tudja, mikor a fejet elv�lasztj�k az emberi testt�l, a sz�v m�g egy ideig m�k�dik. Ez azt jelenti, hogy a test szervei bizony a lefejez�st k�vet�en is k�pesek m�k�dni, �m az �ltal�nosan elterjedt hiedelem szerint a fej n�lk�li test nem �lhet tov�bb. Egyszer Szentp�terv�ron a sajt� h�rt adott egy gomb�sz� f�rfir�l, aki egy robban�szerkezetet fedezett fel az erd�ben. A f�rfi felkapta a szerkezetet, mely m�k�d�sbe l�pett �s let�pte a gomb�sz fej�t. A szemtan�k szerint a fej n�lk�li test valamik�ppen m�g 200 m�tert megtett, ebb�l h�rom m�tert egy patakon �t�vel� keskeny pall�n.

A m�sodik vil�gh�bor�t t�l�l� katon�k is mes�ltek olyan t�rt�neteket, melyekben lefejezett parancsnokaik tov�bbi t�mad�sokat vez�nyeltek az ellens�g ellen, mik�zben fej�k egyetlen izomroston f�gg�tt, vagy �ppen teljesen elszakadt test�kt�l. A t�rt�nelem sz�mtalan ilyen esetet eml�t. Szemtan�k besz�moltak arr�l is, hogyan figyeltek meg egy h�h�rt, aki egy guillotine-nal kiv�gzett asszony fej�t tartotta karjaiban. Az �ldozat szemei �s sz�ja m�g akkor is nyitva voltak. Mindez igen k�l�n�s, �m az �ldozat agya m�g egy ideig m�k�d�tt �gy a sz�ja nyitva volt, mintha a n� m�g sikoltani akarna.

Egy k�z�pkori sz�vegben szint�n hasonl� trag�di�r�l olvashatunk, mely egy orosz kolostorban t�rt�nt 1570-ben. Kornily atya a kolostor f�n�ke akkoriban rendk�v�l n�pszer� volt nemcsak gy�gy�t� k�pess�ge, hanem b�tors�ga miatt is. Egyszer elrendelte, hogy �p�tsenek egy magas falat a kolostor k�r�, hogy megv�dhess�k azt az ellens�gt�l, �m a pap nem k�rte a c�r beleegyez�s�t. Rettegett Iv�n azonban �rtes�lt az enged�ly n�lk�li �p�tkez�sr�l, �gy haragj�ban saj�t maga ment el a kolostorba a b�ntet�st kiszabni. Kornily atya a kapuk mellett, kez�ben kereszttel tal�lkozott �ssze az �rj�ng� uralkod�val, �m Iv�n engesztelhetetlen volt. Elrendelte Kornily lenyakaz�s�t.

A kiv�gz�st az �sszes kolostorlak�nak v�gig kellett n�znie. Kornily feje leg�rd�lt, majd hirtelen egy rejt�lyes esem�ny t�rt�nt: a test felvette a fejet, majd megindult a templom fel�. Pontosan az olt�r el�tt Kornily v�g�l holtan �sszerogyott. Rettegett Iv�nt letagl�zta a rejt�lyes esem�ny, azonnal megb�nta tett�t, majd gazdag aj�nd�kokkal szeretett volna b�nbocs�natot nyerni. Az utat, melyet Kornily fejetlen teste bej�rt elnevezt�k a "v�res �sv�nynek" �s m�ig vir�gokkal d�sz�tik. A m�rt�rk�nt sz�mon tartott papot k�s�bb szentt� avatt�k.

1386-ban I. Ludvig Bajororsz�g kir�lya hal�lra �t�lte a bajkever� Ditz von Schaunburgot fels�g�rul�s v�dj�val. A nemes �s n�gy t�rsa v�rpadra ker�lt. Hal�la el�tt a l�zad� szokatlan k�r�ssel fordult a kir�lyhoz, megk�rte, kegyelmezzen meg t�rsainak, ha az �t�let v�grehajt�sa ut�n lefejezett teste k�pes lesz elfutni. A kir�ly j�t nevetett a k�r�sen, de meg�g�rte, hogy teljes�ti. Az el�t�lteket ezt k�vet�en egym�st�l nyolc m�terre felsorakoztatt�k. Egy �les kard s�v�tett fel a leveg�ben, majd Ditz von Schaunburg feje hangos csattan�s k�s�ret�ben lerep�lt. Ezt k�vet�en ism�t furcsa dolog t�rt�nt: a lefejezett ember teste felpattant �s elkezdett rohanni, min�l t�volabb a veszt�helyt�l. A nemes teste 32 l�p�s ut�n esett �ssze. A kir�ly sokkos �llapotba ker�lt a r�m�lett�l, de betartotta �g�ret�t. A hihetetlen balesetet Isten akarat�val magyar�zt�k, aki v�delm�be vette az el�t�lt katon�kat.

Orvosi esetek

Mindezek olyan dokumentumok voltak, melyek az agy n�lk�li testek "r�vid �let�t" �rj�k le. 1935-ben New York-ban sz�letett egy csecsem�. A baba mindent megtett, amit egy csecsem� tenni szokott: aludt, evett �s s�rt. Amikor azonban a csecsem� meghalt az orvosok igencsak meglep�dtek a boncol�s eredm�ny�n, ugyanis kider�lt, a pici embernek nem volt agya. A hihetetlen esetet tudom�nyos rejt�lyk�nt k�nyvelt�k el. Az �jabb �s �jabb t�nyek csak tov�bbi fejt�r�sre buzd�tott�k a kutat�kat. Az �jabb esetek r�ad�sul megb�zhat� forr�sokb�l sz�rmaztak.

A h�res, n�met idegseb�sz, Haufland professzor is le�rt egy esetet, melyben betege megb�nult, �m eg�szen hal�l�ig tiszta volt a tudata. Akkoriban az orvosoknak m�g nem volt meg a kell� felszerelts�g�k ahhoz, hogy bepillantsanak egy p�ciens fej�be , �s felfedezz�k a betegs�get kiv�lt� okokat. Amikor a beteget felboncolt�k Haufland professzor agy helyett gerincfolyad�kot tal�lt a kopony�ban.

1940-ben egy 14 �ves fi�t sz�ll�tottak a bol�viai Nyikolaj Ortiz k�rh�zba, a diagn�zis szerint agyn�veked�ssel. A beteg heves fejf�j�sokra panaszkodott, melyek f�k�nt az �jszaka folyam�n er�s�dtek. A fi� hamar meghalt, mivel az orvosoknak nem volt el�g idej�k egy �letment� oper�ci�ra. A boncol�skor az orvosok olyasmit tal�ltak, mely nemigen hasonl�tott az emberi agyra. Egy hatalmas t�lyog t�lt�tte ki majdnem az eg�sz kopony�t, mely arra k�sztette a tud�sokat, hogy elgondolkodjanak az orvostudom�ny alapelm�letein.

A vall�st�l elt�r�en a tudom�ny m�ig nem tudott v�laszt adni az ilyen esetekre. �m �gy t�nik t�nyleg �t kell gondolni az alapvet� orvosi elm�leteket. Az �sszetett mozg�sok, mint a s�ta vagy a fut�s az agyi visszacsatol�s eredm�nyek�ppen mennek v�gbe. A "has�regi agy" lehet az egyetlen hihet� elm�let ezekben az esetekben. Amerikai kutat�k felhalmoz�dott idegsz�vetet tal�ltak a nyel�cs� �s a gyomor bels� felsz�n�n. A kutat�k sz�m�t�sai szerint a "harmadik agyk�zpont" idegsejtjeinek sz�ma ak�r 100 milli�ra is tehet�, mely t�bb mint a gerincagy�. Elmond�suk szerint nem egyfajta egyed�li idegsz�vetr�l van sz�, hanem egy olyan form�ci�r�l, mely k�pes az inform�ci�t�rol�sra �s az eg�szs�g, illetve az �rzelmek befoly�sol�s�ra.

A kutat�k szerint a "has�regi agy" a hormonkiv�laszt�st vez�nyli le stresszhelyzetekben, azaz harcra vagy menek�l�sre biztatja a szervezetet. B�r a jelens�get m�g nem tanulm�nyozt�k alaposan, nem lehet kiz�rni, hogy ez lehet a felel�s a lefejezett testek furcsa "�let��rt" a hal�l ut�n.