Hal�los �lom

Az elm�l 25 �v alatt Hawaiin, �s a F�l�p szigetekr�l kb. 130-140 k�l�n�snek mondhat� hal�lesetet jeleztek, melyek szervi, illetve pszichikai okait mindeddig nem siker�lt kider�teni.

Az is k�l�n�s, hogy a "hal�l �lm�nak" nevezett betegs�g soha sem szedi �ldozatait a n�k k�z�l, ez�rt nevezhetn�nk ak�r kimondottan a f�rfiak betegs�g�nek is. A "k�r" minden egyes esetben er�s fejf�j�ssal jelentkezik, mely a fej �s a nyaki r�szek er�teljes massz�roz�s�val hamarosan elm�lik. Kisv�rtatva �jra jelentkezik, majd �jra elm�lik, am�g a beteg el nem alszik.

Az er�s fejf�j�st k�vet� alv�s sor�n a beteg h�nykol�dik, dob�lja mag�t, ny�g, ny�sz�r�g. A t�netek l�that�an egyre er�teljesebbek. Majd ujjai �k�lbe szorulnak, sz�ja habzani kezd, �s j�l l�that� m�don mindent megtesz, hogy a borzalmas �lomb�l fel�bredhessen, de �nerej�b�l k�ptelen r�. Gyorsul a l�gz�se, mozdulatai egyre szab�lytalanabb� v�lnak, �s egyre nehezebben tud leveg�t venni. Er�s r�ng�g�rcs veszi hatalm�ba, �rtelmetlen sz�foszl�nyokat ki�ltozik, majd egy utols�t r�ndul, s a megk�nzott, csupa verejt�k testb�l elsz�ll a l�lek.

Mint ahogyan az elej�n eml�tett�k, ez a borzalmas hal�lforma csak a hawaiiak �s a F�l�p-szigetiek k�z�tt fordult el�. Eddig m�g nem v�lt �ldozat�v� eur�pai. Az ut�lagos vizsg�latok, �s a boncol�si jegyz�k�nyvek szerint ez a "Bang Utot-betegs�g"-nek nevezett k�r, minden egyes esetben t�k�letesen eg�szs�ges f�rfiakat t�mad meg. A kimutathat� elv�ltoz�sok k�z�tt a hasny�lmirigy bev�rz�se, a s�padt arc, a kimered� szemek, a habz� sz�j, a k�rm�k elk�k�l�se, �s az enyhe t�d�v�rz�s nem a hal�l okai, ink�bb annak k�vetkezm�nyei lehetnek. Az is biztosnak l�tszik, hogy az ilyen m�don elhal�lozottak apja is ugyan ilyen r�m�lom �ldozata volt.